A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége száz éves tapasztalatával képviseli és szolgálja a magyar látássérülteket.

Az 1918-ban megalakult Vakok Szövetsége létrehozói olyan értelmiségi vak hadirokkantak voltak, akik az I. világháborúban vesztették el látásukat. Ezek a férfiak már száz éve vallották a „semmit rólunk nélkülünk” eszméjét, melynek szellemében maguk vették kezükbe a vakok helyzetének javítását. Az első évtizedek komoly nehézségei dacára a szövetség folyamatosan fejlődött, megvívva harcait a vakok ellátásáról patriarchális szemléletben gondolkodó Vakokat Gyámolító Országos Egyesülettel, mellyel a 40-es évek elején végül egyesült.

A Vakok Szövetsége évtizedekig jórészt a fővárosra kiterjedő hatókörrel működött, a vidéken élő vakok helyzetén vajmikeveset tudtak javítani. Az 50-es évek elejétől egészen 1966-ig folyamatosan alakultak meg a vidéki szervezetek, aminek eredményeként hamarosan valódi országos szövetséggé válhatott. A megyei szinten létrejött szervezetek a 2000-es évek első felében önálló egyesületekké alakultak, melyek ma az MVGYOSZ jogi személyiségű tagjai. Az MVGYOSZ szervezeti átalakulására elsősorban a megújult támogatási formák, az egyesületek önálló pályázásra és adó1%-gyűjtésre, vagyis az önálló forrásteremtésre való képessé tétele érdekében volt szükség. Manapság elsősorban ezek az egyesületek foglalkoznak a működési területükön élő látássérült emberek közösségbe szervezésével, rehabilitációjával, részükre kulturális, szabadidős lehetőségek biztosításával és a helyi szintű érdekvédelemmel.

Az MVGYOSZ évszázados működése során számtalan különféle tevékenységet végzett és korról korra megújuló szolgáltatási palettát kínált. Az utazási kedvezmények, a vakokat foglalkoztató védett üzemek, a vakok személyi járadéka, a látássérültekre nézve kedvező munkaügyi szabályozás kiharcolása mind-mind a szövetség érdekvédelmi munkájának eredménye. Az elmúlt évszázad sorra jelentkező kihívásaira adott válaszként jött létre a Homérosz Kórus, a Vakok Világa folyóirat, a Braille-nyomda és könyvtár, a szakipari-, a telefonkezelő- és a gyógymasszőr képzés, a sportkörök, a vakvezetőkutya kiképző központ, a hangoskönyvtár, a segédeszköz bolt, az informatikai csoport majd az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, a tankönyvek speciális formátumú megjelenését biztosító szolgáltatás, a nyelvtanfolyamok, az Okosklub és legújabban a Távszem projekt. Az MVGYOSZ történetéről a Vakok Világa folyóirat hasábjain túl a jeles évfordulókra kiadott kötetek is gazdag ismeretanyaggal szolgálnak.

A Vakok Szövetsége többszöri névváltoztatás után 1990-ben vette fel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnevezést. A kezdetben kizárólag a vakokat támogató szervezet 1960-tól vesz fel gyengénlátó személyeket tagjai sorába, akikre azonban egészen a közelmúltig nem irányult kiemelt figyelem a szolgáltatások fejlesztése során és az érdekvédelem területén.

Az MVGYOSZ a XX. század fordulatos politikai-történelmi körülményei közti helytállása után a XXI. század kihívásaira is a magyar vak és gyengénlátó emberek társadalmi integrációja érdekében igyekszik reagálni. A következő száz évben is együtt formáljuk élhetőbbé a világot a „semmit rólunk